Természettudományi gyűjtemény

A Kazinczy Ferenc Múzeum Biológiai Gyűjteményében összesen több mint 180 000 növény, gomba és állat preparátumát őrzik.
 
Ezek közül faj és darabszámuk szerint legnagyobb arányú a rovarok (bogarak, lepkék, kabócák, poloskák stb., mintegy 5500 faj), majd a puhatestűek (csigák és kagylók) gyűjteményi egysége. 
 
A preparált rovarok legrégebbi példányai, az 1940-es 50-es és 60-as évekből származnak. A Wirth Tibor által gyűjtött állatok ezek. Főként hazai lepkék (Lepidoptera), amik rendszerben felállított, fajonként azonosított példányokat tartalmazó dobozokban őriznek. Néhány doboznyi meghatározott hangyának (Hymenoptera: Formicidae) is érdekes gyűjteményét láthatjuk, viszont a szitakötők (Odonata), egyenesszárnyúak (Orthoptera), poloskák (Hemiptera), kabócák (Homoptera), hártyásszárnyúak (Hymenoptera) és kétszárnyúak (Diptera) példányai még nincsenek egységesen meghatározva. Ugyancsak található néhány példány Wirth Tibor gyűjtéséből a puhatestűek (Mollusca) gyűjteményében is.
 
A múzeumban a mindenkori gyűjteményvezetők, Miskolcon 1978-tól 1991-ig Gyulai Iván, illetve gyűjteménykezelő preparátora, Kiss László, 1992-től napjainkig Sátoraljaújhelyen Hegyessy Gábor gyarapították az állományt. Ezek saját terepi kutatásaikból, önálló preparálás során váltak adatokat hordozó, bizonyító gyűjteményi példányokká. Leginkább a rovarok (Insecta) gyűjteményi egysége fejlődött gyorsan: Gyulai Iván főként lepkéket (Lepidoptera), Hegyessy Gábor leginkább bogarakat (Coleoptera) kutatott. Ezek mellett számos más rovar és más ízeltlábú csoport (Chilopoda, Diplopoda, Crustacea) előkerült példányai is részben feldolgozásra kerültek. A bogarak (Coleoptera) hazai fajokat őrző egysége mintegy 4500 fajt tartalmaz, de hazai viszonylatban jelentős az Orosz András (MTM) által meghatározott kabócák (Homoptera) 200 fajos gyűjteménye is. Ezek számos részéből tanulmányok is készültek már (Ádám és Hegyessy 1998, 2001, 2004, 2009, Hegyessy 2002, 2007, 2008, 2013, Hegyessy és Orosz 2007, Szalóki és Hegyessy 2008 stb.). 
 
A tudományos feldolgozások részleteikben haladnak, külső szakemberek bevonásával. A szitakötők (Odonata) gyűjteményi példányait (35 faj) Bánkuti Károly, az egyenesszárnyúak (Orthoptera) példányait (82 faj), Nagy Barnabás, a poloskák (Hemiptera) példányokat (194 faj) Rédei Dávid, a hangyadarazsakat (Mutillidae) és fémdarazsakat (Chysididae) (65 faj) nagyobb részét Muskovits József, néhány példányt Móczár László, a recésszárnyúak (Neuropteroidea) családjait (35 faj) Ábrahám Levente és Szentkirályi Ferenc, a lepkéket (Lepidoptera) (410 faj) Szabóky Csaba határozta meg. 
 
A bogarak (Coleoptera) számos fajgazdag csoportjának meghatározásában segített Hegyessy Gábornak Ádám László (Lamellicornia, Hydradephaga, Staphylinidae), Csabai Zoltán (Hydrophilidae), György Zoltán (Bruchidae), Kovács Tibor (Cerambycidae, Elmidae), Ködöböcz Viktor (Carabidae), Kutasi Csaba (Carabidae), Merkl Ottó (Leiodidae, Cucujoidea, Tenebrionidae), Muskovits József (Buprestidae), Németh Tamás (Elateroidea), Podlussány Attila (Curculionoidea), Rozner István (Histeridae, Chrysomelidae), Rudner József (Pselaphidae, Scydmaenidae), Szalóki Dezső (Malacodermata, Heteromera), Szél Győző (Carabidae), Vig Károly (Chrysomelidae).
 
A puhatestűek (Mollusca) egységébe főként a Vásárhelyi István által gyűjtött hazai szárazföldi és vízi csigák (Gastropoda) és kagylók (Lamellibranchia) meszes vázait a Herman Ottó Múzeum szerzeményezte az 1970-es évek végén. Nem sokkal ezután Varga András, a Mátra Múzeum malakológus kutatója revideálta és feldolgozta, már évtizedekkel korábban le is közölte adatsorait. Bizonyító példányait a Kazinczy Ferenc Múzeum több mint negyven dobozban őrzi. Mintegy 150 ezer csigaház és kagylóhéj alkotja az állományt.
 
A Fóriss Ferenc hagyatékából származó zuzmógyűjtemény 9000 feletti tételszámával ugyancsak jelentős, valamint a jeles lichenológus kéziratait, katalógusait, könyv- és szeparátum-gyűjteményét is ebben találhatjuk.
 
Moldvay Rezső növénygyűjteményében szinte minden hazai növényfaj préselt példányait megtalálhatjuk néhány példányban. Az alig ismert gyűjtő számos jeles botanikustól (pl. Borhidi Attila, Degen Árpád, Gelencsér István, Hulják János, Jávorka Sándor, Károlyi Árpád, Kárpáti Zoltán, Pénzes Antal, Pócs Tamás, Visnya Aladár) őriz cserepéldányokat, amik a Magyarország számos tájáról, Európa és Mongólia egyes részeiről is gazdagítják a gyűjteményt. A herbáriumi példányok 1917-től 1971-ig kerültek begyűjtésre. Egyes részeit már feldolgozták, de az anyag többsége még értékelésre vár.
 
A préselt növények és szárított gombák között is számos ritka faj bizonyító példányát őrzik. 
 
Répási Gábor (1945—2005) miskolci gombász hagyatéka 2007-ben került a múzeum gyűjteményébe. 64 herbáriumi módszerrel elkészített, préselt gombapreparátum, jelentős gombász szakirodalom és a kutató személyes emléktárgyai, életútjának dokumentumai is a kollekció részét képezik (Hegyessy 2007). A gombák (Fungi) gyűjteményes feldolgozását Hegyessy Gábor saját múzeumi terepi kutatási témaként is célul tűzte ki. A Zempléni Gombász Egyesülettel és külső segítőkkel közösen a zempléni tájak nagygombáit térképezték. 2006-tól 2014-ig kb. 800 faj példányait azonosították, dokumentálták fényképekkel és részben szárított termőtestek által. Adataikat számítógépes listákban rögzítették, feldolgozásuk folyamatban van. 
 
A szoborszerűen montírozott preparátumok: madarak és emlősök a kiállítások látványos elemei.
 
Hegyessy Gábor

JSN Megazine template designed by JoomlaShine.com