„Világ előtt szégyen hazánk pusztulása,

minden csata nélkül magyarnak romlása,

Nagyhírű nemzetnek prédára hullása…”

 

Az ismeretlen, 17. századi szerző verséből vett részlet érzékletesen világít rá a kora újkori magyar történelem visszásságaira, a török háborúk viharába sodródott magyar nemzet belső viszályaira. S bár Újhely kapcsán lélekemelő lenne idegen hódítók ellen sikerrel megvívott várvédelemről írni, a szomorú valóság az, hogy a vár története során az összes ismert ostromát valamilyen belső konfliktus kapcsán szenvedte el: így volt ez a „legmagyarabb”-nak nevezett 16. században is. Ejtsünk hát szót röviden arról, hogy milyen hadi események szereplője volt Újhely vára az 1520-as évek legvégén.

Perényi Péter koronaőr életével és újhelyi birtokszerzésének körülményeivel már megismerkedhettünk korábban. Perényinek nyomós érdekei fűződtek a zempléni birtokok megszerzéséhez, hiszen azok szomszédosak voltak a már meglévő váraival, mindenekelőtt Füzérrel és Terebessel. 1527. év végén Perényi Atyinai Simon deákot tette meg a Szapolyai Jánostól frissen megkapott újhelyi és pataki birtokai intézőjévé. 1527. nyarán Habsburg Ferdinánd – aki Miksa császár és II. Ulászló magyar király egyezsége alapján követelte magának elesett sógora, II. Lajos trónját – hadat indított János ellen, s az ország nagy részének birtokbavétele után november 3-án megkoronáztatta magát – a hozzápártolt Perényi közreműködésével. 1528. januárjában Szapolyai János seregeit egybegyűjtve visszatért Tokajba, majd megadásra kényszerítette Perényi pataki tisztjeit és elrendelte Újhely ostromát. Bár az ostrom során a Dorottya és a Margit asszony nevű ágyúja is széthasadt (vajon mi lehetett az oka, hogy a középkori és kora újkori ágyúk nagyon gyakran női neveket kaptak…?), ám 15 nap múltán Simon deák végül feladta a várat, s átpártolt Jánoshoz. Ferdinánd válaszcsapása nem váratott sokat magára, március 8-án a Kassa melletti Szinánál Hans Katzianer, Perényi Péter és Török Bálint által vezetett csapatai döntő győzelmet arattak Szapolyai felett, aki Lengyelországba menekült.

A zavarodott Simon deák gyorsan kegyelmet kért Katzianertől Újhely feladása miatt, s színleg újra hűséget esküdött Perényinek (ezáltal Ferdinándnak) ám nem sokkal később Perényi terebesi várnagyát csapdába csalva megölte, tiszttársait börtönbe vetette. Az eset nagy felháborodást váltott ki Ferdinánd híveinek körében, s valóságos hajtóvadászat kezdődött Simon deák ellen. Július derekán Ferdinánd nevében Serédi Gáspár zárta körül Újhely várát – melyben ekkor mindössze húsz hajdú és az alvárnagy tartózkodott – ám ágyúk híján nem tudta bevenni azt. Szeptember elején Simon visszatért Lengyelországból Szapolyai mellől, s 23-án Patak közelében szétverte Serédy seregét, ezzel Újhely és Patak vára is a hazatért Szapolyai hívek kezén maradt az év végére. Ferdinánd parancsára 1529. januárjában Budáról nagyobb német zsoldossereg indult Katzianer vezetésével János hadai ellen, s március elején Újhely várát is körülzárták. Katzianer faltörő ágyúk hiányában a vár aláaknázásával próbálkozott. Öt hetes ostromot követően, április 15-én – miután Simon deák kiszökött – a védők szabad elvonulás fejében feladták a várat. A visszafoglalt Újhely várát Perényi Péter tisztjeire bízta és Siklósra távozott. A következő évekből nem maradt fenn adat Újhely váráról, ám 1534. februárjában Perényi már innen keltezte azt a híres levelét, melyben sárospataki várépítkezéseiről tájékoztatta Kassa városát. 1536-37. fordulóján a köpönyegforgató nagyúr újfent János király pártjához húzott, s ezzel összefüggésben kérte tőle többek között Patak és Újhely birtokába történő megerősítő beiktatását. A leleszi konvent 1538. október 9-én kelt jelentése szerint a vár ekkor már lerombolt volt. Ezt az állapotot rögzíti egy 1546-os adat is.

Hogy pontosan mikor és mi okból pusztult el véglegesen a vár, azt sajnos nem tudjuk. Az 1530-as évek hegyaljai hadieseményei erre bőven szolgáltathattak alkalmat. Nem kizárt, hogy Ferdinánd Perényi újbóli elpártolása miatt pusztította el Újhelyt, de az sem zárható ki, hogy maga Perényi romboltatta le azt, miután Sárospataki vára felépült. A vár feltárása során az említett ostromokhoz köthető leletek mind nagyobb számban kerülnek napvilágra. Ólomból öntött muskétagolyók, bronz szakállas puska felrobbant csőtöredékei, kő ágyúgolyók mesélnek Újhely várának végóráiról.

JSN Megazine template designed by JoomlaShine.com