A múzeumépület története

A Kazinczy Múzeum Sátoraljaújhely egyik legszebb, műemlék jellegű épületében kapott helyet. Klasszicista stílusú főhomlokzata 1827-re készült el, ahogyan ezt a kovácsoltvas kapu fölötti évszám is tanúsítja. Előbb a környékbeli birtokos Sennyey család kúriájaként szolgált, majd 1834-1850 között itt működött a zempléni Casinó Társaság. Ebben az időszakban pezsgő közéleti, művelődési élet zajlott falai között, itt gyűltek össze a reformkori város és Zemplén vármegye haladó gondolkodású férfiúi. Petőfi Sándor látogatását és Balásházy János természettudós munkásságát az épület falán emléktáblák örökítik meg. Megfordult itt Széchenyi István, Kossuth Lajos, Andrássy Gyula is.

A Városházaként funkcionáló épület egy 1916-ban kiadott képeslapon
A múzeumépület napjainkban
Az épület földszinti, udvari részéhez táncterem is csatlakozott, színháztermében Balla Károly színtársulatai szerepeltek, Déryné is megemlékezik itteni fellépéseiről. Az épülettel egy telken épült fel 1883-ban a város első állandó színháza. A Casinó Társaság működését 1850-ben betiltották, az épület ismét a Sennyei család tulajdonába került. 1894-től a Városházaként funkcionált az épület, itt helyezték el a város hivatalait. 1950-ben Zemplén közigazgatási önállósága megszűnt, az épület az akkor létesített szlovák tanítási nyelvű általános iskola otthonául szolgált az 1980-as évek közepéig. Teljes felújításakor már múzeumi funkcióra alakították át. 

Az U alakú épület főszárnya kéttraktusos, mellékszárnyai egytraktusosak. A klasszicista főhomlokzat 9 tengelyes, kosáríves kovácsoltvas rácsos kapuja fölött két oszlopon nyugvó erkéllyel. Színház közi homlokzata 13 tengelyes, melyből három hasonló a főhomlokzathoz. A főhomlokzat tengelyben átfordul a keleti homlokzatra is. Az épület a többszöri átépítés, toldás során – megőrizve klasszicista hangulatát, szép belső udvarral kiegészülve – mára eklektikus stílust nyert.

Nepomuki Szent János szobra a múzeum belső udvarán

JSN Megazine template designed by JoomlaShine.com