„István király úr testvére, Anna úrnő az ország más hűtleneivel Patak várát megostromolva elfogott és erőszakkal a Turulnak nevezett várba vitt bennünket, ahol a fogság igájával megbilincselve és tőrbe ejtve szabad akaratunk ellenére nem rokonként és urunk, aki hozzánk a legközelebb áll, testvéreként, hanem gonosz viperaként tartott fogva és próbált hosszabb ideig visszatartani bennünket.”
Ez a részlet V. István feleségének, Erzsébet királynénak egy 1271-ben keltezett leveléből származik, s egy olyan eseményre tesz utalást, amely hét esztendővel azelőtt történt. A levélrészletből érzékletesen kiviláglik, hogy egy csúnya családi perpatvarról van szó, amit, tekintettel arra, hogy a szóban forgó család az Árpádok dinasztiája, elintézhetnénk annyival, hogy a legjobb családban is megeshet az ilyesmi… Ne tegyük! Lássuk inkább, hogy mi is ez a történet, ahol az események egyik kulcshelyszíne az akkor még patakinak nevezett újhelyi vár volt.
IV. Béla életének utolsó évtizedét az 1260-as évek csaknem egészét az elsőszülött fiával, Istvánnal folytatott viszály keserítette meg, s a nézeteltérés kétszer is háborúig fajult. Az elsőt követően vette fel István az ifjabb király címet. A IV. Béla és fia közötti, politikai és katonai eszközökkel vívott összecsapás különleges helyet foglal el az Árpádok belviszályainak sorában. Ez az a belviszály, amelyről a legtöbb ismeret áll rendelkezésünkre, s mely már régóta foglalkoztatja történészeinket. Legutóbb Zsoldos Attila írt egy lebilincselő dolgozatot erről (Családi ügy – IV. Béla és István ifjabb király viszálya az 1260-as években. História Könyvtár, Monográfiák, 2006), melyet jó szívvel ajánlok a téma iránt érdeklődők figyelmébe.
Ahhoz, hogy a viszály kirobbanásának okait, s lefolyását értsük, ismerkedjünk meg közelebbről V. István személyével. Azt hiszem, az ő alakja a köztudatban kevésbé markánsan él, hiszen míg édesapjáról, IV. Béla személyéről mindenki tudja, hogy „tatárjárás – muhi csata – Trau vára – második honalapítás” addig V. Istvánhoz jóval kevesebb emblematikus esemény kötődik.
István 1239-ben született, IV. Béla és Mária királyné gyermekeként. Már 1245-ben megkoronázta Béla az akkor még gyermek Istvánt, aki 1262-től viselte a „Magyarország ifjabb királya” megnevezést. Apja 1257-ben bízta az elsőszülöttként a trón várományosának számító fiára Erdélyt, majd egy esztendő múltán a stájer területeket irányítását jelölte ki feladatául. IV. Béla később kénytelen volt lemondani Stájerországról, így 1260-ban István visszakerült Erdélybe. A bajok ezt követően kezdődhettek közte és édesapja között. István Erdély élére való visszakerülését követően, tehát 1260 után számos esetben önállóan rendelkezett kelet-magyarországi ügyekben. A pataki erdőispánsághoz tartozó sátorelői vendégek szabadságait megállapító, 1261-es oklevélben (melynek jelentőségéről előző bejegyzésemben már esett szó) úgy rendelkezett István herceg, hogy a mai Sátoraljaújhely lakói hét megyében – Zemplén, Újvár, Sáros, Ung, Borsova (Bereg) Szabolcs megyékben, valamint a pataki erdőispánság területén – vámmentességgel rendelkezzenek. Ez a felsorolás egyfajta képet ad arról a territóriumról, amit 1262-ben István saját uralma alá tartozónak vélt. István ebben az országrészben éppúgy feljogosítva érezte magát birtokok és kiváltságok osztogatására, miként Erdélyben. Kérdés, apja beleegyezésével terjesztette ki uralmát, vagy önkényesen. Ezt vélhetően már sosem tudjuk meg, de a legvalószínűbb feltételezés az, hogy István apja szemében „hatásköri túlkapásként” értelmezhető cselekedetei robbantották ki a kettejük közötti viszályt. Mielőtt azt hinnénk, hogy István renitens ifjúként viselkedve, az atyai akarattal szembe menve cselekedett, létezik egy másfajta értelmezési lehetőség is: V. István karakteres egyéniség, kiváló hadvezér volt, aki a saját maga által irányított országrészben kiváló szervezőmunkával jócskán kivette a részét a „második honalapításból”. Akárhogy volt, kettejük viszonya végképp megromlott. Noha 1262-ben egy részleteiben egyáltalán nem ismert, rövid, erődemonstrációként jellemezhető összecsapás után Pozsonyban még egyezséget kötöttek, két év múlva IV. Béla fegyverrel támadt fia ellen. A nagyjából három hónapig tartó háború 1264. decemberében törhetett ki. A háború kezdetén a serege élén álló István a pataki várban hagyta családját, s bár Déva alatt győzelmet aratott a Kán László és fivére, Gyula vezette királyi sereg felett, nem tudta a győzelem adta lendületet kihasználni. Hívei sorra hagyták el, s a Barcaságba, Feketehalom várába szorult vissza. IV. Béla főserege Kemény fia Lőrinc vezetésével a Szepesség felől betört Északkelet-Magyarországra, s rövid idő alatt Patakra várához jutottak. A sereggel tartott IV. Béla lánya, Anna is, aki korábban itt lévő birtokait szerette volna visszaszerezni testvérétől, Istvántól. Patak vára rövid ellenállás után elesett, az ifjabb király itt tartózkodó családja: felesége, Erzsébet leányaival és a kétéves László herceggel együtt fogságba került. Őket IV. Béla Turócba, a korábban Turulnak, később Znióvárnak nevezett erősségbe vitte. Ezt követően került sor Feketehalom várának ostromára, amit István egy pár tucatnyi hívével kitartóan védett, mígnem a pártján álló Csák Péter és Máté vezette sereg fel nem mentette az ostrommal körülzárt várat.
A hadiszerencse ismét fordult, István az ország közepe felé vezette seregét, s Isaszegnél a háború kimenetelét végleg eldöntő győzelmet aratott a Henrik nádor vezette királyi sereg fölött. A harctéren diadalmaskodó István nem rohanta le apja védtelenül maradt országrészét, hanem békét kötött vele. Biztosítékot kapott arra, hogy a trónhoz való jogát senki sem vonja kétségbe, sem apja életében, sem az ő halála után. A béke vélhetően rendelkezett az ország megosztásáról, István pedig visszakapta lefoglalt várait, köztük Patakot is, ahol ezt követően többször is időzött. Így esett hát a történet, melynek során várunk először szerepelt háborús konfliktusban. Milyenek voltak az Árpád-kor várostromai? Milyen fegyverekkel harcoltak ekkortájt? Tettünk-e a vár feltárásán olyan megfigyelést, amit összefüggésbe lehet hozni az 1264-es ostrommal? Kiderül a jövő héten…

JSN Megazine template designed by JoomlaShine.com