9.

Petőfi Irodalmi Múzeum – Kazinczy Ferenc Múzeum

foglalkozás neve:

„Erdőjárók kalauza - Zempléni tájak természeti értékei”

ajánlott korosztály:

3-10. évfolyam

időtartam:

(1 v. 2 tanóra)

2 tanóra

milyen pedagógiai cél valósul meg a foglalkozás során:

A foglalkozás célja a tanulók természettudományos ismereteinek bővítése, fejlesztése, a környezettudatosság kialakítása.

kapcsolódó kerettantervi tematika:

A foglalkozás kapcsolódik:

A környezetismeret tantárgy 3-4. osztályos kerettantervében meghatározott:

-          Gombák, növények, állatok.

-          Zöldségek, gyümölcsök.

-          A növény részei (gyökér, szár, levél, virág, termés). A mag. Ehető növényi részek.

-          Életszakaszok, csírázás, fejlődés, növekedés, öregedés.

-          Háziállatok (kutya, macska), haszonállatok (tyúk, kacsa), hazai vadon élő állatok (rókalepke, májusi cserebogár, kárász, csuka, seregély, feketerigó, mezei pocok, őz, róka).

-          Szaporodás: pete, tojás, elevenszülő.

A természetismeret tantárgy 5-6. osztályos kerettantervében meghatározott:

-          Hazai erdőségek földrajzi helye, kialakulása, gyakori erdőtípusainak jellemzői.

-          Az erdő mint életközösség. Az erdő szintjei, a környezeti tényezők függőleges irányú változásai.

-          Az erdőszintek legjellemzőbb növényeinek (kocsánytalan tölgy, gyertyán, bükk, erdei fenyő, gyepürózsa, erdei pajzsika, nagy seprűmoha) környezeti igényei, faji jellemzői, testfelépítése, hasznosítása, az életközösségben betöltött szerepe.

-          Az erdő mint életközösség. Az erdő szintjei, a környezeti tényezők függőleges irányú változásai.

A biológia tantárgy 7-8. osztályos kerettantervében meghatározott:

-          Az élőlények csoportosításának lehetőségei.

-          A tudományos rendszerezés alapelvei a leszármazás elve, és néhány jellegzetes bizonyítéka.

A biológia tantárgy 9-10. osztályos kerettantervében meghatározott:

-          Milyen szempontok alapján csoportosíthatóak az élőlények?

-          A nagy állati rendszertani csoportok (szivacsok, csalánozók, férgek, puhatestűek, ízeltlábúak, gerincesek) jellemzése testfelépítésük alapján.

foglalkozás leírása:

A kiállítás rövid áttekintése után a tapintás, hallás, szaglás bevonásával átfogóbb kép ébresztése az élővilág iránt. Ásványok és kőzetek közötti különbség megfigyelése, termések tapintása, szárított növények szaglás utáni felismerése. Beszélgetés egy egészséges életközösség, egy természetközeli erdő kinézetéről, felépítéséről. Károsak vagy hasznosak a rovarok? Madarat tolláról… A természetes és mesterséges odúk fontossága, fafajok felismerése.

mely kompetenciá(ka)t fejleszti

A foglalkozás fejleszti:

Természettudományos kompetencia

mely fejlesztési terület(ek)hez járul hozzá

 

A foglalkozás hozzájárul:

Fenntarthatóság, környezettudatosság

mely műveltségi területhez kapcsolódik

A foglalkozás kapcsolódik:

 Ember és természet

Földünk és környezetünk

a látogatás előkészítése:

A múzeumlátogatás előtt javasoljuk az eddig átvett természetismereti anyagok felelevenítését, emellett korábbi, múzeumban szerzett élmények közös felelevenítését. A beszélgetés témája lehet még a természetes erdőképről alkotott fogalom.

Érdemes arról is beszélgetni az előkészítő óra során, hogy mit várnak a diákok a múzeumlátogatástól.

Továbbá fontos megismertetni a tanulókat a múzeumi alapviselkedés legfontosabb elemeivel is.

a látogatás feldolgozása:

A múzeumlátogatás feldolgozására a múzeumpedagógiai foglalkozás során szerzett élmények, ismeretek és tapasztalatok közös felidézését ajánljuk.

 

 

JSN Megazine template designed by JoomlaShine.com