Térjünk a tárgyra!” rovatunk a Petőfi Irodalmi Múzeum – Kazinczy Ferenc Múzeum színes gyűjteményében megtalálható tárgyak közül tár egyet a nagyközönség elé hétről hétre.


Ezen a héten a Widder Gyula nevével ellátott törött nyakú szódásüveget mutatjuk be a XX. század legelejéről.

 Widder Gyula (Abaújszántó 1868 – Budapest 1938. július)

Izraelita vallású patikus, diplomáját 1892-ben szerezte. 1895-ben vette át Éliássy Imrétől a Magyar Korona gyógyszertárat (ma Táncsics tér 2.), amit 1907-ig egyedül vezetett, majd társvezetőként dolgozott a gyógyszertárban 1908-tól Reichard Gyulával, 1913-tól pedig Kardos Zsigmonddal egészen 1922-ig. Saját védjegyű (köszvény elleni) gyógyszerrel rendelkezett, mely a sátoraljaújhelyi patikusok körében egyedülálló volt. 1895-ben Kairóban, 1896-ban pedig a Londoni kiállításon tüntették ki aranyéremmel és díszoklevéllel az általa feltalált „Rheuma-szesz” miatt.

A sátoraljaújhelyi szikvízgyártás

A XIX. század utolsó harmadában elterjedt szódavíz gyártására a gyógyszerész volt a legképzettebb szakember, sok helyen jövedelempótlás céljából éltek is vele a patikusok. Widder Gyulán kívül Kádár Gyula sátoraljaújhelyi gyógyszerész is foglalkozott szikvíz gyártással. A helyi sajtó tudósítása alapján a kornak és az egészségügyi követelményeknek megfelelően berendezett szikvízgyára 1895-ben lépett működésbe. A korábban, a sátoraljaújhelyi Magyar Korona gyógyszertárat vezető Pintér Ferenc szintén üzemeltetett szódavíz gyárat, melyet 1890-ben új gépekkel szerelt fel, később pedig szikvízgyár-berendezést készítő és ellátó vállalatot létesített 1897-ben. A sátoraljaújhelyi Pintér-féle gyárat Éhlert Gyula vette át Pintér elköltözésekor, tovább modernizálva azt. „Barnet & Forster” féle új géppel szerelte fel az üzemet, mely óránként 200 üvegszifont és 100 üveg gazőzt volt képes előállítani. A szikvizet vegytiszta folyékony szénsavból állította elő, nem pedig dolomitból és vitriolból, mint ahogyan az a korban elterjedt volt. Kincsessy Péter újhelyi patikus szintén foglalkozott szódakészítéssel.

Egy forrás szerint öt szikvízgyár működött 1891-ben Sátoraljaújhely területén, 1895-ben pedig már hét. Ezek közé tartozott még például a Bettelheim Márton sör- és bornagykereskedő által az 1800-as évek végén alapított szikvízgyár is.

Az 1891-es egészségügyi nagyrazzia során egyedül az Éhlert Gyula által vezetett gyárat találták megfelelőnek. 1895-ben leállították 4 gyár működését, a felmerülő egészségügyi problémák orvoslásáig. A megvizsgált gyárak közül az Éhlert által vezetett Pintér-féle üzem, valamint és Kincsessy gyára találtatott rendben az ellenőrzés során. Az 1934-ben tartott szikvízgyár-razzia során viszont már egy akkori patikus sincs a szikvízgyárosok között említve, ekkorra már teljesen „civil” gyártók kezébe került a szódagyártás Sátoraljaújhelyen.

JSN Megazine template designed by JoomlaShine.com