Zemplén vármegye nemessége az újkorban címmel rendezett történész konferenciát a Miskolci Egyetem Történettudományi Intézete, valamint a Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárának Sátoraljaújhelyi Fióklevéltára közreműködésével a PIM - Kazinczy Ferenc Múzeum 2016. július 29-30-án. Az előadások között átfogó, esetenként már több évtizedes kutatómunkát magában foglaló témafeldolgozások, továbbá még folyamatban lévő, részproblémákat érintő vizsgálatok újabb eredményei egyaránt elhangzottak.

A Zemplén vármegye 18. századi társadalom- és gazdaságtörténetének feltárásban jelentős érdemeket szerző Barta János professzor emeritus a konferencia első, szintetizáló előadásában sokéves forráskutatás (úrbérrendezési anyagok, dicalis összeírások, II. József kori népszámlálási adatok) eredményeit bemutatva elemezte a vármegye nemességének 18. század végi jövedelmi viszonyait. Bodnár Krisztián, a Debreceni Egyetem történész doktorandusza az 1831. évi kolerajárvány kapcsán, primer forráskutatások alapján vizsgálta az Epekórságot Elhárító Bizottmány tagjainak lemondását, továbbá Dókus László alispán és a kolerabiztosként tevékenykedő Kossuth Lajos eseményekben betöltött szerepét. Bácskai-Horváth Hajnalka, az ELTE történész doktorandusza az 1660-1661-es események és a Felső-magyarországi köznemesség politikai szerepvállalása címmel tartott prezentációjában a Partium kulcsfontosságú erősségének számító Várad török kézre kerülésének körülményeit, valamint az ezt követő időszak összetett politikatörténeti, diplomáciai eseménysorozatát tárta fel a hallgatóság előtt. Gyulai Éva, a Miskolci Egyetem Történettudományi Intézetének igazgatója Magyarország második miniszterelnökének, Szemere Bertalannak kevéssé ismert anyai ági felmenőiről, az evangélikus Karove családról tartott egy új kutatási eredményeket is felvonultató előadást. Komporday Levente sátoraljaújhelyi történész doktori program keretében végzi Zemplén vármegye törvényhatósági iratanyagának szisztematikus feldolgozását, s a vármegyei nemesség politikai, közigazgatási szerepvállalásának kutatását. Előadásban három, a dualizmuskori Zemplén vármegye közigazgatásában jelentős karriert befutó tisztségviselő – Molnár István főispán, Dókus Gyula alispán, Thuránszky László főjegyző – életútját mutatta be. Lisztes Nikolett, a Debreceni Egyetem doktorandusza a Kacziány család történetét ismertette, részletesen bemutatva Kacziány Géza független párti politikus, író, publicista tevékenységét. Tamás Edit, az MNM Rákóczi Múzeuma igazgatója, történésze Andrássy György tevékenységével ismertette meg a konferencia közönségét, rövid családtörténeti bevezetőt követően részletesen bemutatva a Konzervatív Párt egyik vezéralakjának számító, később országbíróként jelentős politikai befolyással bíró, s a Magyar Tudományos Akadémia megalapításában is tevékeny szerepet vállaló nagybirtokos életútját. A tartalmas, színvonalas előadások között a konferenciaközönség aktív vitában és hozzászólásokban is megnyilvánult. 

A konferencia másnapján a szakemberek, kiegészülve a múzeum baráti körének számos tagjával szakmai kiránduláson vettek részt a betléri kastélyban, ahol a Szlovák Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese, egyben a betléri kastélymúzeum vezetője, Barczi Gyula művészettörténész páratlan alaposságú és élvezetes tárlatvezetés során mutatta be az Andrássy család történetét, Lőrincsik Szilvia történész pedig a Serédy Zsófia életét feldolgozó új, időszaki kiállítást.  

További képek hamarosan a galériában!

JSN Megazine template designed by JoomlaShine.com