"Térjünk a tárgyra!” rovatunk a Petőfi Irodalmi Múzeum – Kazinczy Ferenc Múzeum színes gyűjteményében megtalálható tárgyak közül tár egyet a nagyközönség elé hétről hétre.


A Zemplén folyóirat itt látható példánya 1890. június 15-én jelent meg a Zemplén nyomdában. Ebben az évben az új felelős szerkesztő Dókus Gyula (1849-1928) későbbi alispán lett, a főmunkatárs Dongó Gyárfás Géza (1853—1928) levéltáros volt, míg a laptulajdonos özv. Boruth Elemérné. Az ő munkájukat ekkor további 57 (!) munkatárs segítette. Ekkor a lap terjedelme négy oldal volt.

A lapszám közöl egy beszámolót a „Magyarnyelvet s Népnevelést Zemplénvármegyében Terjesztő Egyesület” közgyűléséről. A helyi érdekeltségű hírek mellett (mint a Sárospatak határában történt sáskajárás, az újhelyi honvédzászlóalj visszatérte, hangversenyek és mulatságok megrendezése, időjárás) a vármegyét érintő hivatalos ügyekről is beszámolt (főorvosi jelentéstől a ki- és bevándorlási számokon át egy mezőlaborci vasúti merényletig). Mindemellett országos hírek (mint Belopotoczky Kálmán udvari káplán tábori püspökké kinevezése) és világhírek (mint Viktor Emánuel olasz trónörökös európai körútjáról) is szerepeltek benne. Tanügy és humor rovattal is rendelkezett. Helyet kaptak benne ezen kívül a vármegye alispánjának hirdetményei és egyéb hirdetések is.

A legtartósabbnak és egyik legjelentősebbnek nevezhető zempléni újság „Hegyalja” néven indult 1870-ben, majd „Zemplén” címmel jelent meg egészen 1944-ig. Sátoraljaújhely és a megye meghatározó lapjává vált. A Tanácsköztársaság alatt „Vörös Hajnal”, majd „Zempléni Munkás” néven napilapként funkcionált. Az újság többnyire az aktuális kormányokkal szimpatizált, s az állami sajtó szerepét töltötte be a megyében. Történetéről bővebb és részletesebb információ: Kristályné Szabó Emőke: A sátoraljaújhelyi Zemplén hírlap története 1870-1944. in: Széphalom 2005.

JSN Megazine template designed by JoomlaShine.com